Képzés és munkalehetőség: bemutatták a Roma Felzárkózás Európai Modelljét
A romákat foglalkoztató cégek társadalmi felelősségvállalásán, a munkaerő-kölcsönzésen és az egyénre szabott mentoráción alapul a Roma Felzárkózás Európai Modellje, amelyet Tarlós István főpolgármester, Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár és Makai István, a Fővárosi Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetője, fővárosi romaügyi biztos mutatott be.
Makai István szerint nem a segélyezés jelent megoldást a romáknak, hanem az, hogy legyenek jelen az elsődleges munkaerőpiacon. Hozzátette, hogy a már egy éve működő modell révén eddig hatszáz új munkahelyet sikerült teremteni. Kérdésre válaszolva azt mondta, Budapesten a romák és hátrányos helyzetűek körében 30-40 százalékos a munkanélküliség, a kisebbségi önkormányzat munkaközvetítő cégénél eddig ezren regisztrálták magukat, elhelyezkedési arányuk harminc százalék körüli, ami a felzárkózási program révén jelentősen emelkedhet.
Tarlós István azt mondta, a fővárosban hosszú éveken át csak beszéltek a romakérdésről, de szinte semmi sem oldódott meg. A főpolgármester szerint elsősorban a mentalitáson kell változtatni, amelyhez az oktatás a kulcs. Jelezte, hogy a főváros és cégei örömmel vesznek részt a felzárkózási programban, úgy vélte, a „homályos felhasználású segélyek” helyett munkahelyekre van szükség. A főváros ezt azzal tudja támogatni, hogy közműcégein keresztül képzést és munkalehetőséget biztosít. A programhoz eddig a főváros kéményseprő cége (a Főkétüsz), a Főtáv, a gázművek, a Főkert és az Enviroduna csatlakozott, a részvételről tárgyalások folynak a közterület-fenntartóval, a gyógyfürdőcéggel és a temetkezési intézettel. Tarlós szerint a kínált képzés a pályakezdő fiataloknak is segítséget tud nyújtani, és nemcsak szakismeretek elsajátításáról, hanem mentalitás-formálásról is szól.
Balog Zoltán kiemelte, hogy a romákról sem szabad az érintettek véleményének kikérése nélkül dönteni, ezért kérték a kisebbségi önkormányzatok közreműködését. Így azok tudják megszólítani a munkára várókat, akik az ő nyelvükön tudnak beszélni – fogalmazott. Kitért arra, hogy a Start munkaprogram keretében közfoglalkoztatást és képzést igyekeznek biztosítani, a roma felzárkózási modell pedig a továbblépésről szól. Az államtitkár szerint nem lehet cél, hogy mindenkinek az állam biztosítson munkát, hanem arra is, hogy a romák vagy más hátrányos helyzetű emberek szakemberként léphessenek ki az elsődleges munkaerőpiacra. Elmondta, a kormány vizsgálja annak lehetőségét, hogy a közbeszerzéseken előnyt jelentsen a roma vagy hátrányos helyzetűek foglalkoztatása, egyes állami beruházásoknál pedig ezt akár kötelezően is előírnák.