Budapest, és egyben az ország első távfűtéses épülete az Országház lett (1899/1900). A távfűtés igazi elterjedése azonban csak 1960-tól számítható, az állami lakásépítési programok beindulásával. Az 1990-es évek elején bekövetkezett „távfűtési rendszerváltást” rendkívüli fordulatok jellemezték: a nagy lakótelepek építése befejeződött, egy csapásra megszűnt a távhődíjak állami dotációja és meredeken csökkenni kezdett az ipari fogyasztók száma. 1992-ben a FŐTÁV a Fővárosi Önkormányzat tulajdonába került, azután 1994-ben részvénytársasággá alakult, majd 2006-ban nyerte el a mai, Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. nevet. A részvénytársaság a Fővárosi Közgyűlés 2011. június 22-ei döntése értelmében a BVK Holding Zrt. tagvállalata. A FŐTÁV alaptevékenysége és egyben elsődleges feladata a hőtermelés és a hőszolgáltatás, melynek keretében a saját fűtőműveiben előállított, valamint közcélú erőművektől, illetve egyéb hőtermelőktől vásárolt hőenergiát juttatja el fogyasztóihoz.
Hőtermelés és hálózat
A FŐTÁV 2010. végén Budapest tizenhét kerületében összesen 245.211 felhasználót látott el távhővel. A termelt hőmennyiség csökkenő tendenciáját egyrészt a mérés szerinti elszámolás bevezetése, másrészt a fogyasztói energiatakarékossági intézkedések, harmadrészt pedig az emelkedő átlagos külső hőmérséklet magyarázza. A távhőszolgáltatás céljaira megtermelt hőmennyiség 2010-ben mintegy 67 %-a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésből származott. Kapcsolt energiatermelés alatt a villamos- és hőenergia olyan egyidejű előállítását értjük, amely során mindkét terméket hasznosítjuk. A hő és energia-termelés ezen kombinációját gyakran kombinált hő és energia-termelésnek (Combined Heat and Power, CHP) is nevezik. Az EU tagországokban a teljes villamosenergia-termelésnek kb. 10 %-a származik kapcsolt energiatermelésből. Az Európa Tanács azt szeretné, ha ez a szám minél nagyobb lenne, mivel a kapcsolt energiatermelés előnyei a környezetvédelem (különösen a széndioxid-kibocsátás tekintetében) és az energiaellátás biztonsága területén jelentősek. Emiatt az EU a tagországokban néhány éven belül bevezetendő különböző irányelvekkel támogatja a kapcsolt energiatermelés alkalmazásának a növelését.
A hőmennyiség 96 %-a földgázbázison, 4 %-a pedig kommunális hulladék alapon kerül előállításra. A primer vezetékpárok – az erőműtől a városi felhasználói és szolgáltatói hőközpontokig terjedő gerinc-, elosztó- és bekötővezetékeket jelenti, s a keringetett víz szállítja és adja le a hőt a végfelhasználók fűtőtestjeiben, majd lehűlve zárt rendszeren keresztül tér vissza a hőközpontba (szekunder hálózat) –, összes nyomvonalhossza meghaladja az 500 km-t amelynek mintegy kétharmada még kőzetgyapot hőszigeteléssel ellátott, vasbeton védőcsatornába fektetett vezeték. Mintegy egyharmada azonban már korszerű, előre hőszigetelt, közvetlenül földbe fektetett (túlnyomórészt ISOPLUS) technológiával készült. A távhővezetékek átlagéletkora meghaladja a 25 évet, ennek ellenére a vezetékrendszer hazai összevetésben viszonylag jó állapotban van.
Erőmű és szolgáltató
A távhőigények kielégítésére a hőforrásokban (erőművekben és fűtőművekben) összesen 2.344 MW beépített hőkapacitás áll rendelkezésre. Ennek 25 %-a (584 MW) földgáztüzelésű forróvízkazán kapacitás formájában a FŐTÁV tulajdonában áll, a többi külső hőtermelők tulajdonában van. A beépített hőkapacitások 31 %-a (728 MW) villamosenergia-termeléssel kapcsolt, a beépített kapcsolt villamos teljesítmény összesen 653 MW. A beépített hőforráskapacitás 69 %-ában (1.609 MW) van lehetőség a földgáztüzelés mellett alternatív tüzelőanyag (fűtőolaj vagy gázturbinaolaj) használatára.
A beépített hőtermelő kapacitás összességében jelentősen (csaknem 80 %-kal) felülmúlja a jelenlegi tényleges csúcsteljesítmény-igényt, amely -13 oC külső hőmérsékletnél kb. 1.317 MW. A hőforrások: négy kombinált ciklusú nagyerőmű, 10 gázmotoros és 1 gázturbinás kiserőmű, egy szemétégető mű és 6 fűtőmű. 2000-2010. között a termelt távhőmennyiség 12,4-15,8 PJ/év között alakult. A hőmennyiség csökkenő tendenciáját egyrészt a mérés szerinti elszámolás bevezetése, másrészt a fogyasztói energiatakarékossági intézkedések (hővédelem javítása – Panel Program, fűtéskorszerűsítés –, ÖKOPlusz Program), harmadrészt pedig a fűtési idények tendenciájában fokozatosan emelkedő átlagos külső hőmérséklete magyarázza.
A hőmennyiség 96 %-a földgázbázison, 4 %-a pedig kommunális hulladék alapon kerül(t) előállításra. A FŐTÁV az általa szolgáltatott hő kb. 87 %-át (!) külső hőtermelőktől (csaknem 54 %-át a Budapesti Erőmű Zrt.-től) vásárolja. A Társaság ezen hőtermelőkkel jellemzően hosszú távú hőtermelési és – a nagyerőműveknél – kapacitásértékesítési szerződéseket kötött, amelyek minimálisan lekötendő kapacitásokat (MW) és/vagy kötelezően átveendő éves primer hőmennyiségeket (GJ/év) írnak elő, valamint rögzítik az ár meghatározásának módját. (Az egyes hőtermelők árai egymástól jelentős mértékben eltérnek.)
Környezetvédelmi előnyök az egyedi fűtéssel szemben
Miközben a FŐTÁV Nonprofit Zrt. a környezettudatos gondolkodás jegyében igyekszik bevonni a távfűtésbe a fővárosi intézményeket, illetve belvárosi lakóépületeket is, a szükséges előkészületek megtörténtével 2011. novemberében egy újpesti családi ház is csatlakozott a távfűtéshez.
A belváros levegőjének javítása érdekében a környezetkímélő fűtési mód bevezetésének ösztönzése hozhat sikereket. A sok egyedi fűtési mód – mint amilyen például a belvárosban még ma is százezer számra megtalálható gázkonvektoros fűtés – kiváltása, cseréje a helyben nem szennyező távfűtésre óriási előrelépés lenne. Az olyan intézmények, nagy energiafogyasztású létesítmények távhőszolgáltatásra történő csatlakozása is eredmény, mint az elmúlt időszakban például a Heim Pál Gyermekkórházé, vagy a SOTE épületéé.
Ritkán, de előfordul, hogy családi ház tulajdonosai is a távfűtés mellett döntenek. Elmúlt év novemberétől a FŐTÁV Nonprofit Zrt. szolgáltat a IV. kerületi Bocskai utca 20. szám alatti családi házban, amelynek lakói csatlakoztak a távhőszolgáltatáshoz.
Fűtéskorszerűsítés
A 2008-ban kiírt Öko-Programot a távfűtött lakások egyedi fűtésszabályozásának és a költségmegosztási lehetőségek kiépítésének támogatására hívták életre. A FŐTÁV Nonprofit Zrt. a fűtéskorszerűsítési hajlandóságra rásegített Budapesten azzal, hogy egyrészt 10 % alapdíjkedvezményt adott visszamenőleg 2008 elejéig azoknak a lakástulajdonosoknak, akiknek lakóközössége részt vesz a FŐTÁV ÖKOPlusz programjában, másrészt segítséget vállalt a pályázatok benyújtásában, lebonyolításában. A FŐTÁV Nonprofit Zrt. 2011. február 10-ei kezdettel pályázatot hirdetett lakóközösségek számára a szolgáltatási területén található, legfeljebb 5 lakóépület meghatározott műszaki tartalmú energetikai korszerűsítésére.
A pályázat útján kiválasztott 5 épület használati melegvíz (HMV) rendszerének korszerűsítésével, a teljes vezetékhálózat átépítésével, hatékony hőszigetelésével, a cirkulációs rendszer termosztatikus beszabályozó szelepekkel való felszerelésével; valamint a „smart metering” (okosmérés) rendszer teljes körű kialakításával, mind fűtési, mind HMV rendszerre vonatkozóan; illetve az épületen elhelyezett napelemekkel termelt villamos energia felhasználással – amely az épületszintű rendszerben kerülhet felhasználásra, s amennyiben a napelemeken a mindenkori energiaigényt meghaladó hozam keletkezik, azt a kétirányú energiamérésre alkalmassá átalakított mérési ponton keresztül az elosztórendszerbe lehet visszatáplálni – mintaépületeket alakít ki a FŐTÁV, amelynek beruházási költségeit állja. A FŐTÁV célja az energetikai korszerűsítés elvégzésével olyan „mintaépületek” kialakítása, amelyek felújított, beszabályozott szekunder fűtési és HMV rendszerrel rendelkeznek, továbbá amelyben a mintaépületek ügyfelei folyamatosan figyelemmel kísérhetik a saját fogyasztásuk alakulását („smart metering” rendszer), és lehetőségük van költségmegtakarítást eredményező beavatkozásra.
Néhány tévképzet a távfűtésről
A távfűtés nem szocialista találmány, de még csak nem is közvetlenül a panelépületekhez köthető, mint ahogyan azt sokan hiszik. Túl azon, hogy már a rómaiak is használtak távolról a lakóépületeikbe vezetett termálvizet padlófűtésre (lásd Aquincum), nagyvárosi elterjedése amerikában kezdődött el az 1900-as években. Az Európai Unió országaiban a távfűtés ma az egyik legnépszerűbb fűtési mód, amihez persze az is kell, hogy az energiaárak valósak legyenek. Van olyan északi állam, ahol a polgárok kifejezetten keresik a távfűtésre csatlakozás lehetőségét.
A másik ilyen tévképzet a köztudatban annak a hőveszteségnek a túlbecsülése, ami a távvezetékeken keletkezik A távvezetéki hőveszteség mértéke Budapesten a termelt hőmennyiségre vetítetten 9-10 % körül alakul, amely – a közhiedelemmel ellentétben – alatta marad az európai 12,3%-os átlagnak.
Megbízhatóság, fenntarthatóság, társadalmi haszon
A távhőszolgáltatás megbízhatósága (jósága) a „Rendszerszintű átlagos szolgáltatászavar (ASzZR)” mutatóval jellemezhető, aminek 2010. évi értéke 9,51 óra/hhv/év volt, amely a szolgáltatás 99,89%-os rendelkezésre állásának felel meg. A fenntarthatóság egyik jellemzője az elkerült szén-dioxid kibocsátás. A FŐTÁV távhőrendszereinek köszönhetően a nemzetgazdaság 2010-ben – a csaknem 2,2 TWh kapcsolt villamosenergia-termeléssel – 7.514 TJ (220 millió gnm3 földgázegyenérték) primer energia felhasználását takarította meg (ez a teljes hazai primerenergia-felhasználás 0,7 %-a), aminek köszönhetően 422 ezer tonna CO2 kibocsátás elmaradását realizálta.
Mintaépület pályázat